Tartalom
Földrajzi 
nevezetességek
Párizsi mocsarak
A Párizsi-mocsarak Szlovákia egyik legjelentősebb vizes élőhelye. A mocsarak felszínét jelenleg kiterjedt nádas borítja, melynek összterülete Szlovákiában itt a legnagyobb. A védett terület több kategóriájába való besorolásához a terület természeti értékének ismerete szolgált alapul. A Párizsi-mocsarak 184,046 ha területe 1966-ban volt Nemzeti Természetvédelmi Rezervátummá nyilvánítva (NTR). Nemzetközi jelentőségű szlovákiai vizes élőhelyként 1990-ben 184 ha kiterjedésével bekerült a ramsari területek közé is. A Párizsi-mocsarak NTR szomszédos a Párizs-patak allúviumának védett területével, amelyet 103,094 ha kiterjedéssel 1988-ban nyilvánítottak védetté. A Párizsi-mocsarak 376,58 hektárát 2008-ban különleges madárvédelmi területnek (KMT) jelölték ki. A Párizsi-mocsarak KMT magába foglalja a Párizsi-mocsarak Nemzeti Természetvédelmi Rezervátumot és a Párizs-patak allúvium védett területét.
A Köbölkút, Kisújfalu, Kürt és Szőgyén kataszterében található Párizs-patak völgyének kiterjedt mocsárrendszere sok madárfaj otthona. A területen 1954 és 2014 között összesen 169 fajt észleltek. Annak ellenére, hogy a mocsarak területe fokozatosan feltöltődik és a felszíne egyre inkább homogén nádborítású, Szlovákiában egyedülálló a nádasban fészkelő fajok száma és sűrűsége. A leggyakoribb madárfajok a cserregő nádiposzáta, a nádirigó, a nádi tücsökmadár, a nádi sármány, a guvat, a vízityúk és a barkóscinege. A mocsarakban 1000 -1500 pár különféle nádi madárfaj fészkel. A feltöltődés és a nádasodás következtében viszont több faj állománya csökkent vagy teljesen eltűnt. A különleges madárvédelmi területen a legjelentősebb és egyben a jelölő fajok közé tartozik a kis vízicsibe, a fülemülesitke, valamint a böjti réce. A nemzeti populáció több mint 1 %-át képező, a KMT-n élő egyéb jelentős madárfajok: a barna rétihéja, a törpegém, a nyári lúd és a gyurgyalag. Ritka fészkelők továbbá a vörös gém, a bölömbika, a kékbegy, valamint jelentős telepe található a területen fészkelő nagy kócsagnak is.
Az említett madárfajok közül többnek az előfordulása ritkaságszámba megy nem csupán Szlovákiában, hanem az Európai Unióban is. Például a kis vízicsibe szlovákiai populációjának több mint egynegyede fészkel a Párizsi-mocsarakban. A fülemülesitkének pedig a hagyományosan ismert fészkelőállománya a faj egyetlen állandó és bizonyított költőhelye Szlovákiában.
A Párizsi-mocsarak nagy jelentőséggel bírnak a madarak vonulásakor is. E területen tavasszal és ősszel pihenés vagy táplálékgyűjtés céljából tartózkodnak. Impozánsak többek között a nádasban éjszakázni összegyűlő füstifecskék akár tízezres egyedszámú csapatai.
A Párizsi-mocsarak a madárvilágon kívül sok más állatfajnak nyújt menedéket. Jelentős több rovarfaj, továbbá a kétéltűek, hüllők, halak és emlősök képviselőinek állománynagysága. A mocsarak ritka lakója az európai vidra, az északi pocok és a mocsári teknős. A Párizsi-mocsarak területén fedezték fel és írták le a tudomány számára az addig ismeretlen Gbelcia crassiceps elnevezésű hártyásszárnyú-fajt.
Növénytani szempontból a mocsarakat az akár 4 m magasságot is elérő közönséges nád borítja. Szigetszerű foltokban helyenként széleslevelű gyékény található. A fennmaradt nyílt vízfelületeken, valamint a vízelvezető csatornákban felszínen úszó és víz alatti növények élnek. A rétek növényvilágának érdekessége a kritikusan veszélyeztetett kövér aggófű.
A Párizsi-mocsarak területe az emberi beavatkozás ellenére is egyedülálló ökoszisztéma, mely figyelmet és védelmet érdemel. Kérjük, tartsa be az élőhelyvédelmi intézkedéseket, ne háborgassa az élővilágot, ne szemeteljen és ne szennyezze a környezetet! Megfelelő hozzáállással mindannyian hozzájárulhatunk e rendkívüli élőhely védelméhez és megóvásához. A Párizsi-mocsarak madaraktól hangos sokszínű életének megfigyelése mindenki számára hasznos és élvezetes időtöltés lesz.
További tájékoztatás a következő honlapokon:
www.podunajsko.sk, www.vtaky.sk
 |  |
